Megmentett emberi életek

Nem hivalkodásból, de meg kell említenem azt is, hogy katonai szolgálatom ideje alatt (1951. XI. 04-től 1953. X. 28-ig) három ember életét mentettem meg.

1952. június második felében egy dunaremetei fiatalembert mentettem ki a Dunából. Fáczán Pista katona cimborám és egy civil férfi segített kiemelni a vízből. 1953. tavaszán Szigetszentmárton községben egy égő kazal szellőző nyílásából mentettem ki egy 8 év körüli kisfiút. Itt a helyi tűzoltók segítettek a mentésben.

1953. augusztus 20-án a kopasz-oldali 8-as kőbányában voltam fürödni szabadságom ideje alatt. A 4-5 méter mélységű vízből ekkor mentettem ki egy kapálódzó 10 év körüli fiút. Ha jól emlékszem Jakubovicsnak hívták. Itt is akadt segítségem Nagy Sándor selypi és Kapás Sándor rózsaszentmártoni lakosok személyében. Rajtunk kívül többen is voltak ott, elsősegélyben részesítette valaki, s megúszta nagyobb baj nélkül. A saját lábán ment haza a barátaival együtt.

Talán ezek az események is közrejátszottak abban, hogy később úszómesteri tanfolyamra jelentkezzek. Aztán 1969. áprilisában sikeres szakvizsgát is tettem.